Győr-Moson-Sopron vármegye (Győr-Moson-Sopron megye)
 |
 |
Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról Vas vármegye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.
Területe 4208 km², Magyarország területének 4,5%-a. Ezzel nagyjából feleakkora, mint hazánk legnagyobb vármegyéje, Bács-Kiskun vármegye (8297 km²) ugyanakkor a területe körülbelül kétszerese a szomszédos Komárom-Esztergom vármegyének. Határai közt kb. 450 000 ember él, ennek felét az itt található három legnagyobb város, a 132 ezer lakosú Győr megyei jogú város, a 64 ezer lakosú Sopron megyei jogú város és a kb. 35 ezer lakosú Mosonmagyaróvár népessége adja.
Területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad el a két vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal, az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna is, mint a térség legnagyobb fontosságú vízi útja.
A nyugati fekvés mindig fontos volt a térség kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére egyaránt. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet.
Három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld.
Domborzat
Legmagasabb pontja 669 m, amely a Bakonyban található Kőris-hegy 709 méteres csúcsától mintegy fél kilométerre keletre fekszik. Itt metszi a megyehatár a hegy oldalát.
Geológia
Területe ásványkincsekben szegény.
Térkép - Győr-Moson-Sopron vármegye (Győr-Moson-Sopron megye)
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |
